A magyar kormány egyeztetéseket kezdett az uniós menekültügyi ítélet teljesítéséről, amelynek végrehajtásának elmaradása miatt az Európai Unió több mint 430 millió eurós (közel 175 milliárd forintos) bírságot hajthat be Magyarországon. Bóka János uniós ügyekért felelős miniszter hangsúlyozta, hogy a megoldásnak nemzeti érdekeket is figyelembe kell vennie, miközben a kormány jogi lépéseket is fontolgat a büntetéssel szemben, de még nem tudják, milyeneket.
Az Európai Bizottságot egyre több kritika éri az uniós egységes piac szabályainak betartatásával kapcsolatban, ami a vállalatok szerint növeli költségeiket és akadályozza a gazdasági növekedést. Bár Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke prioritásként jelölte meg az egységes piac megerősítését, a tagállamok által bevezetett nemzeti szabályozások komoly fennakadásokat okoznak a szabad kereskedelemben és a termelési láncok működésében.
Az Európai Bizottság működését egyre átláthatatlanabbnak és központosítottabbnak ítéli Emily O’Reilly, az EU ombudsmanja, aki szerint Ursula von der Leyen elnök felelős a problémás politikai kultúra kialakulásáért. Kritikái a dokumentumokhoz való hozzáférés nehézségeire és a Bizottság ellenőrzésének gyengeségeire is rávilágítanak.
Az Európai Bizottság az Európai Bíróság elé citálja két ügyben is az Egyesült Királyságot, ami érzékenyen érintheti a London által tervezett EU–UK kapcsolatok „újraindítását”. Az esetek az EU állampolgárainak jogainak korlátozásával és kétoldalú befektetési megállapodások megszüntetésének elmulasztásával kapcsolatosak.
A magyar kormány október végén egy olyan salátatörvény-javaslatot nyújtott be, amely megszüntetné a "Lex CEU" néven ismert felsőoktatási szabályozást. A döntés összhangban áll az Európai Unió Bíróságának 2020-as ítéletével, amely kimondta, hogy a törvény ellentétes az uniós joggal.
Magyarország kedden az Európai Bíróság elé áll a 2021-ben elfogadott, itthon és külföldön is sokat támadott gyermekvédelmi törvény miatt, amelyet LMBTQ+-ellenes szabályozásként bírált az Európai Bizottság és több tagállam is. A Brüsszel és a 16 EU-tagországgal szembeni perben a jogállamiság és az uniós alapértékek kérdését került középpontba, így jelentős politikai és jogi következményekkel járhat. Magyarország rengeteg uniós forrásának blokkolása is kockára kerül.
Pénteken kerül az Európai Bíróság elé Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és a Pfizer vezérigazgatója közötti állítólagos üzenetváltásokról szóló per, ami akár mérföldkő lehet a digitális kommunikáció átláthatóságának szabályozásában. Az ügy középpontjában nemcsak a dokumentum-hozzáférési jogok állnak, hanem az Európai Bizottság elnökének hitelessége és elszámoltathatósága is.
Az Európai Bizottság bejelentette, hogy megindítja kötelezettségszegési eljárást azon 13 uniós tagállam ellen, amelyek a mai napig nem nyújtották be a 2030-ig szóló Nemzeti Energia- és Klímavédelmi Terveiket (NEKT).
Az Európai Bizottság határozott lépésre szánta el magát Magyarországgal szemben: 93 millió eurós fizetési felszólítást küldött, 15 napos teljesítési határidővel. A brüsszeli testület szándéka szerint levonná ezt az összeget, azonban kérdéses, hogy van-e egyáltalán miből - írta meg a hvg.
A magyar miniszterelnök levelet írt az Európai Bizottságnak néhány nappal az október 31-i fizetési határidő előtt, amelyre a Bizottság hamarosan válaszolni fog. A fizetési felszólítást szeptember 13-án, 45 napos határidővel küldték a magyar kormánynak, és egy újabb 15 napos határidő után november 18-án megindulhat a tétel behajtása. A levél tartalma nem ismert, de a Bizottság annyit reagált rá, hogy a tagállamoknak nincs joguk megtagadni az Európai Bíróság által rájuk kiszabott pénzbírság kifizetését vagy módosítani a megállapított összeget.
Az olasz kormány új rendeletet fogadott el, hogy megkerülje a római bíróság és az Európai Bíróság (ECJ) döntései jelentette jogi akadályokat, hogy életben tartsa az Albániával kötött migrációs együttműködést – számolt be az Euractiv.
Az Európai Unió tagállamai már egy új, hatékonyabb kiutasítási rendszerrel egészítenék ki a nyáron elfogadott migrációs paktumot. Annak ellenére, hogy a dokumentum sok szempontból megfelel a korábbi javaslatoknak, a visszatoloncolásra és határellenőrzésekre vonatkozó további szigorítási javaslatokról tárgyalnak. Magyarország, miközben hivatalosan is bejelentette, hogy nem kíván részt venni az új uniós menekültügyi rendszerben, újabb konfliktusokat generálhat Brüsszellel, hiszen a jogszabályok módosításához a többi tagállam egyhangú beleegyezése szükséges.
Éles hangvételű közleményben reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium az Európai Bizottság azon csütörtöki döntésére, miszerint kötelezettségszegési eljárást indítanak Magyarország ellen a kiskereskedelmi különadó miatt. A tárca szerint azok a kiskereskedelmi cégek, amelyek nem tartják tiszteletben a magyar fogyasztókat (és a Spart ilyennek nevezte), nincs helye a magyar gazdaságban.
Az Európai Bizottság bejelentette, hogy pert indít Magyarország ellen az Európai Bíróságon a szuverenitásvédelmi törvény miatt – számolt be a hvg.hu a Bizottság honlapján közzétett információk alapján.
A spanyol kormány augusztusban blokkolta a magyar Ganz-MáVag konzorcium 600 millió eurós ajánlatát a spanyol Talgo vasúti járműgyártó felvásárlására, nemzetbiztonsági és közrendvédelmi okokra hivatkozva. A Ganz-MáVag vezetője, Bacsa György, politikai indítékokat lát a döntés mögött, és kijelentette, hogy a spanyol kormány figyelmen kívül hagyta az EU alapvető szabadságait, különösen a tőke szabad áramlását – számolt be a Financial Times.
Egyre biztosabb, hogy az idei év végén Magyarország jelentős mennyiségű uniós forrást veszít el véglegesen, a végösszeg megközelíti a 1,5 milliárd eurót. A régóta húzódó jogállamisági viták, a kondicionalitási eljárás lezáratlansága még csak fenyeget a pénzek elbukásával, de 300 millió eurónyi forrást már el is veszített a költségvetés az Európai Unió Bíróságának ítélete miatt, amit a kormány nem is akar végrehajtani.
Egyre nehezebb helyzetben Kijev.
Az amerikai elnök a CPAC konferencián beszélt.
A fentanil-válságról és az ukrajnai háborúról tartottak megbeszélést.
Erős megosztottságot eredményezett a lépés a tagállamok között.
Sok kérdést vet fel Orbán Viktor miniszterelnök bejelentése.
A „woke” kiadások lefaragása csak elhanyagolható része volt a teljes költségcsökkentésnek.
A magyar bankoknak lépniük kell!
Attól függ, mit nézünk.
Rossz hírek jöttek az iparból.
