A magyar kormány október végén egy olyan salátatörvény-javaslatot nyújtott be, amely megszüntetné a "Lex CEU" néven ismert felsőoktatási szabályozást. A döntés összhangban áll az Európai Unió Bíróságának 2020-as ítéletével, amely kimondta, hogy a törvény ellentétes az uniós joggal.
Magyarország kedden az Európai Bíróság elé áll a 2021-ben elfogadott, itthon és külföldön is sokat támadott gyermekvédelmi törvény miatt, amelyet LMBTQ+-ellenes szabályozásként bírált az Európai Bizottság és több tagállam is. A Brüsszel és a 16 EU-tagországgal szembeni perben a jogállamiság és az uniós alapértékek kérdését került középpontba, így jelentős politikai és jogi következményekkel járhat. Magyarország rengeteg uniós forrásának blokkolása is kockára kerül.
Pénteken kerül az Európai Bíróság elé Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és a Pfizer vezérigazgatója közötti állítólagos üzenetváltásokról szóló per, ami akár mérföldkő lehet a digitális kommunikáció átláthatóságának szabályozásában. Az ügy középpontjában nemcsak a dokumentum-hozzáférési jogok állnak, hanem az Európai Bizottság elnökének hitelessége és elszámoltathatósága is.
Az Európai Bizottság bejelentette, hogy megindítja kötelezettségszegési eljárást azon 13 uniós tagállam ellen, amelyek a mai napig nem nyújtották be a 2030-ig szóló Nemzeti Energia- és Klímavédelmi Terveiket (NEKT).
Az Európai Bizottság határozott lépésre szánta el magát Magyarországgal szemben: 93 millió eurós fizetési felszólítást küldött, 15 napos teljesítési határidővel. A brüsszeli testület szándéka szerint levonná ezt az összeget, azonban kérdéses, hogy van-e egyáltalán miből - írta meg a hvg.
A magyar miniszterelnök levelet írt az Európai Bizottságnak néhány nappal az október 31-i fizetési határidő előtt, amelyre a Bizottság hamarosan válaszolni fog. A fizetési felszólítást szeptember 13-án, 45 napos határidővel küldték a magyar kormánynak, és egy újabb 15 napos határidő után november 18-án megindulhat a tétel behajtása. A levél tartalma nem ismert, de a Bizottság annyit reagált rá, hogy a tagállamoknak nincs joguk megtagadni az Európai Bíróság által rájuk kiszabott pénzbírság kifizetését vagy módosítani a megállapított összeget.
Az olasz kormány új rendeletet fogadott el, hogy megkerülje a római bíróság és az Európai Bíróság (ECJ) döntései jelentette jogi akadályokat, hogy életben tartsa az Albániával kötött migrációs együttműködést – számolt be az Euractiv.
Az Európai Unió tagállamai már egy új, hatékonyabb kiutasítási rendszerrel egészítenék ki a nyáron elfogadott migrációs paktumot. Annak ellenére, hogy a dokumentum sok szempontból megfelel a korábbi javaslatoknak, a visszatoloncolásra és határellenőrzésekre vonatkozó további szigorítási javaslatokról tárgyalnak. Magyarország, miközben hivatalosan is bejelentette, hogy nem kíván részt venni az új uniós menekültügyi rendszerben, újabb konfliktusokat generálhat Brüsszellel, hiszen a jogszabályok módosításához a többi tagállam egyhangú beleegyezése szükséges.
Éles hangvételű közleményben reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium az Európai Bizottság azon csütörtöki döntésére, miszerint kötelezettségszegési eljárást indítanak Magyarország ellen a kiskereskedelmi különadó miatt. A tárca szerint azok a kiskereskedelmi cégek, amelyek nem tartják tiszteletben a magyar fogyasztókat (és a Spart ilyennek nevezte), nincs helye a magyar gazdaságban.
Az Európai Bizottság bejelentette, hogy pert indít Magyarország ellen az Európai Bíróságon a szuverenitásvédelmi törvény miatt – számolt be a hvg.hu a Bizottság honlapján közzétett információk alapján.
A spanyol kormány augusztusban blokkolta a magyar Ganz-MáVag konzorcium 600 millió eurós ajánlatát a spanyol Talgo vasúti járműgyártó felvásárlására, nemzetbiztonsági és közrendvédelmi okokra hivatkozva. A Ganz-MáVag vezetője, Bacsa György, politikai indítékokat lát a döntés mögött, és kijelentette, hogy a spanyol kormány figyelmen kívül hagyta az EU alapvető szabadságait, különösen a tőke szabad áramlását – számolt be a Financial Times.
Egyre biztosabb, hogy az idei év végén Magyarország jelentős mennyiségű uniós forrást veszít el véglegesen, a végösszeg megközelíti a 1,5 milliárd eurót. A régóta húzódó jogállamisági viták, a kondicionalitási eljárás lezáratlansága még csak fenyeget a pénzek elbukásával, de 300 millió eurónyi forrást már el is veszített a költségvetés az Európai Unió Bíróságának ítélete miatt, amit a kormány nem is akar végrehajtani.
Van egy "menetrend és módszertan, hogy megegyezzenek egy megoldásról", amivel "a lehető leggyorsabb eljárással" megfelelne a magyar kormány az uniós bíróság menekültügyi ítéletnek – ezt jelezte csütörtökön Brüsszelben Bóka János EU-ügyi miniszter a Telex tudósítása szerint.
Jövő hónap közepén kezdődhetnek az új Európai Bizottság biztosjelöltjeinek meghallgatása. Az Európai Parlament nagyon szigorú eljárást ígért az aspiránsok átvilágításánál, de igazán a politikai vitáknál szorongathatják meg az EU végrehajtó szervének új vezetőit.
Tájékoztatta a kormány az Európai Bizottságot, hogy a menekültügyi rendszer kapcsolatos problémák miatt kiszabott bírságot nem fizeti be a magyar kormány – jelentette ki Bóka János EU-ügyekért felelős miniszter az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülése után a Portfolio-nak. A tárcavezető elmondta, hogy így a tételt nem a még befagyasztott kohéziós forrásokból, hanem a folyósítandó támogatásokból vonhatja le Brüsszel.
Az Európai Bizottság felszólította Magyarországot, hogy fizesse meg az Európai Unió Bírósága által kiszabott napi 1 millió eurós bírságból összegyűlt 93 millió eurós (mintegy 36 milliárd forintos) büntetést, amelyet az Európai Bíróság június 13-án hozott ítéletének nem teljesítése miatt szabtak ki. Eközben a 200 millió eurós egyszeri tétel esetében megkezdik a végrehajtást.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború aktualitásaival.
Felcsillant a reménysugár.
Jól bírják a feltörekvő devizák az első Trump-döntéseket.
Ez is egy létező forgatókönyv.
Mire számíthatnak a bértárgyaláson?
Az orosz haderő elérte az ukrán véderő egyik legfontosabb városát.
