Pénteken kerül az Európai Bíróság elé Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és a Pfizer vezérigazgatója közötti állítólagos üzenetváltásokról szóló per, ami akár mérföldkő lehet a digitális kommunikáció átláthatóságának szabályozásában. Az ügy középpontjában nemcsak a dokumentum-hozzáférési jogok állnak, hanem az Európai Bizottság elnökének hitelessége és elszámoltathatósága is.
Az Európai Bizottság bejelentette, hogy megindítja kötelezettségszegési eljárást azon 13 uniós tagállam ellen, amelyek a mai napig nem nyújtották be a 2030-ig szóló Nemzeti Energia- és Klímavédelmi Terveiket (NEKT).
Az Európai Bizottság határozott lépésre szánta el magát Magyarországgal szemben: 93 millió eurós fizetési felszólítást küldött, 15 napos teljesítési határidővel. A brüsszeli testület szándéka szerint levonná ezt az összeget, azonban kérdéses, hogy van-e egyáltalán miből - írta meg a hvg.
A magyar miniszterelnök levelet írt az Európai Bizottságnak néhány nappal az október 31-i fizetési határidő előtt, amelyre a Bizottság hamarosan válaszolni fog. A fizetési felszólítást szeptember 13-án, 45 napos határidővel küldték a magyar kormánynak, és egy újabb 15 napos határidő után november 18-án megindulhat a tétel behajtása. A levél tartalma nem ismert, de a Bizottság annyit reagált rá, hogy a tagállamoknak nincs joguk megtagadni az Európai Bíróság által rájuk kiszabott pénzbírság kifizetését vagy módosítani a megállapított összeget.
Az olasz kormány új rendeletet fogadott el, hogy megkerülje a római bíróság és az Európai Bíróság (ECJ) döntései jelentette jogi akadályokat, hogy életben tartsa az Albániával kötött migrációs együttműködést – számolt be az Euractiv.
Az Európai Unió tagállamai már egy új, hatékonyabb kiutasítási rendszerrel egészítenék ki a nyáron elfogadott migrációs paktumot. Annak ellenére, hogy a dokumentum sok szempontból megfelel a korábbi javaslatoknak, a visszatoloncolásra és határellenőrzésekre vonatkozó további szigorítási javaslatokról tárgyalnak. Magyarország, miközben hivatalosan is bejelentette, hogy nem kíván részt venni az új uniós menekültügyi rendszerben, újabb konfliktusokat generálhat Brüsszellel, hiszen a jogszabályok módosításához a többi tagállam egyhangú beleegyezése szükséges.
Éles hangvételű közleményben reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium az Európai Bizottság azon csütörtöki döntésére, miszerint kötelezettségszegési eljárást indítanak Magyarország ellen a kiskereskedelmi különadó miatt. A tárca szerint azok a kiskereskedelmi cégek, amelyek nem tartják tiszteletben a magyar fogyasztókat (és a Spart ilyennek nevezte), nincs helye a magyar gazdaságban.
Az Európai Bizottság bejelentette, hogy pert indít Magyarország ellen az Európai Bíróságon a szuverenitásvédelmi törvény miatt – számolt be a hvg.hu a Bizottság honlapján közzétett információk alapján.
A spanyol kormány augusztusban blokkolta a magyar Ganz-MáVag konzorcium 600 millió eurós ajánlatát a spanyol Talgo vasúti járműgyártó felvásárlására, nemzetbiztonsági és közrendvédelmi okokra hivatkozva. A Ganz-MáVag vezetője, Bacsa György, politikai indítékokat lát a döntés mögött, és kijelentette, hogy a spanyol kormány figyelmen kívül hagyta az EU alapvető szabadságait, különösen a tőke szabad áramlását – számolt be a Financial Times.
Egyre biztosabb, hogy az idei év végén Magyarország jelentős mennyiségű uniós forrást veszít el véglegesen, a végösszeg megközelíti a 1,5 milliárd eurót. A régóta húzódó jogállamisági viták, a kondicionalitási eljárás lezáratlansága még csak fenyeget a pénzek elbukásával, de 300 millió eurónyi forrást már el is veszített a költségvetés az Európai Unió Bíróságának ítélete miatt, amit a kormány nem is akar végrehajtani.
Van egy "menetrend és módszertan, hogy megegyezzenek egy megoldásról", amivel "a lehető leggyorsabb eljárással" megfelelne a magyar kormány az uniós bíróság menekültügyi ítéletnek – ezt jelezte csütörtökön Brüsszelben Bóka János EU-ügyi miniszter a Telex tudósítása szerint.
Jövő hónap közepén kezdődhetnek az új Európai Bizottság biztosjelöltjeinek meghallgatása. Az Európai Parlament nagyon szigorú eljárást ígért az aspiránsok átvilágításánál, de igazán a politikai vitáknál szorongathatják meg az EU végrehajtó szervének új vezetőit.
Tájékoztatta a kormány az Európai Bizottságot, hogy a menekültügyi rendszer kapcsolatos problémák miatt kiszabott bírságot nem fizeti be a magyar kormány – jelentette ki Bóka János EU-ügyekért felelős miniszter az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülése után a Portfolio-nak. A tárcavezető elmondta, hogy így a tételt nem a még befagyasztott kohéziós forrásokból, hanem a folyósítandó támogatásokból vonhatja le Brüsszel.
Az Európai Bizottság felszólította Magyarországot, hogy fizesse meg az Európai Unió Bírósága által kiszabott napi 1 millió eurós bírságból összegyűlt 93 millió eurós (mintegy 36 milliárd forintos) büntetést, amelyet az Európai Bíróság június 13-án hozott ítéletének nem teljesítése miatt szabtak ki. Eközben a 200 millió eurós egyszeri tétel esetében megkezdik a végrehajtást.
Sérti a szabad versenyt, és aránytalan is az a magyar szabályozás, amely arra kötelezte a kiskereskedőt, hogy bizonyos mezőgazdasági termékeket meghatározott áron és előre meghatározott mennyiségben árusítson – állapította meg csütörtöki ítéletében az Európai Bíróság a magyar állammal szemben a SPAR Magyarország által indított perben. A per tárgya az árstop szabályozás miatt kiszabott bírság volt, amely magasabb árukészletet írt elő az árstop miatti vásárlói roham kielégítése érdekében. Az ítélet a csütörtöki Kormányinfón is szóba került, amelyre reagált is Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, az eseményről szóló élő tudósításunk itt olvasható. A Nemzetgazdasági Minisztérium is kiadott egy reakciót.
Az EU bírósága helyben hagyta az Google-re kiszabott 2,42 milliárd euró bírságot, amelyet 2017-ben szabtak ki rá amiatt, hogy versenyelőnyével visszaélve a keresőjében saját árösszehasonlító szolgáltatását részesítette előnyben a versenytársak kárára - közölte a luxemburgi székhelyű testület kedden.
Intenzív szakaszában van a háború.
Erős állítást tett az elemző.
Szankcionált személy lehetett a célpont.
Bevetették a "Sárkány leheletét"
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
